Mielőtt elindítanának egy építkezést vagy egy felújítást nem árt, ha tájékozódnak néhány fontos jogszabályról!
Az alábbi információkkal próbálunk segíteni, hogy minden rendben és zökkenőmentesen működjön a kivitelezés ideje alatt.
Tartalomjegyzék:
1. Építkezésekkel kapcsolatos hasznos információk
2. Mikor kell MŰSZAKI ELLENŐRT alkalmazni?
3. Az építési napló vezetésének szabályai
4. Műszaki átadás-átvétel
5. Kell-e engedély a kerítés építéséhez?
6. Generálkivitelező meghatározása
7. Fót önkormányzat, Dunakeszi önkormányzat, Dunakeszi földhivatal elérhetőségei
1. Építkezésekkel kapcsolatos hasznos információk
Építkezés, építési engedélyeztetés
Mivel az építkezés során a leghosszadalmasabb folyamat az építésügyi engedélyek megszerzése, röviden összefoglaltuk mit is kell tudni ezen papírokról. Az engedély megadása ügyintézőtől függően akár a 2-4 hónapot is elérheti, ezért azt add be időben az illetékességi területtel rendelkező városi önkormányzat jegyzőjéhez (Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzőjéhez).
Előírások
Az építtetőnek érdeke, hogy az engedélyköteles építkezése előkészítéséhez és végrehajtásához szakembereket vegyen igénybe. Az egész lebonyolítás időtartamára építési műszaki ellenőrt célszerű fogadni, engedély köteles építkezés esetén tervezői névjegyzékbe bejegyzett tervező és felelős műszaki vezetői névjegyzékbe bejegyzett kivitelező bevonása nélkülözhetetlen. Bonyolultabb ügyekben szükséges lehet műszaki szakértő és ügyvéd.
A jelentősebb telekalakításokhoz településtervező szükséges, földmérő viszont minden telekalakításnál.
Alapvető jogszabály az 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) és a 253/ 1997.(XII.20.) Korm. rendelet (OTÉK), de az engedélyezéshez szükséges az országos rendeletek közül a 45 és 46/1997.(XII.29.) KTM. továbbá a 85/2000. (XI.8.) FVM rendelet, továbbá az 1957. évi IV. törvény és az engedélyezési fajtától függő további cca. 30 db rendelet ismerete is.
Elengedhetetlen a helyi építési szabályzatról szóló önkormányzati rendelet vonatkozó fejezeteinek ismerete is.
Aki építkezés céljára telket kíván vásárolni, hogy elképzelését biztosan valóra válthassa, jó, ha elvi telekalakítási és elvi építési engedéllyel rendelkezik, mert az abban foglaltak kötik az építési hatóságot.
Természetesen az állami és helyi rendeletek, továbbá a hatósági engedélyek kötik az építkezések összes résztvevőit is. Ennek biztosítására az építési hatóság ellenőrzést köteles tartani, szükség esetén kötelezettségeket is elrendelhet. Az építési ügyek összes résztvevője az Étv. értelmében köteles együttműködni.
Építési engedélyköteles munkálatok
A törvény alapján a - részletszabályokban meghatározottak szerint - a telekalakításhoz, építmény, építményrész, épületegyüttes megépítéséhez, átalakításához, bővítéséhez, felújításához, korszerűsítéséhez, lebontásához, elmozdításához építészeti-műszaki terv, valamint az építésügyi hatóság engedélye szükséges. Ezen túlmenően mindezek használatbavételéhez, fennmaradásához szintén a hatóság engedélyét kell kérni.
Az építészeti-műszaki terv szerzői jogvédelem alatt áll. A tervező felelős az építészeti-műszaki tervezésre vonatkozó minőségi, biztonsági és szakmai szabályok, építési előírások betartásáért, továbbá az általa készített építészeti-műszaki tervek szakszerűségéért.
A részletszabályok a törvény által kimondott általános engedélykérési kötelezettség alóli kivételeket rögzítik. Így nem kell engedély például kerti építmény (hinta, csúszda, stb.), a 10 m3-nél kisebb vízmedence, a kerti lépcső, az egy méternél alacsonyabb támfal, és a telek oldalsó és hátsó telekhatárain a kerítés megépítéséhez sem.
Ezzel szemben építési engedélyköteles az építményen kialakításra kerülő üzlethomlokzat, egy m2-t meghaladó kirakatszekrény, védőtető, előtető, ernyőszerkezet; és akár építményen, akár építési telken vagy közterületen áll, az egy m2-t meghaladó reklám-, cég-, vagy címtábla és fényreklám elhelyezése, építése.
Az építési, ill. bontási engedély nélkül végzett munkálatok esetén a hatóság bírságot szab ki.
Az engedélyek fajtái
A hatóság az alábbi engedélyeket adja ki a kérelmező részére:
• Elvi építési engedély, *
• Építési engedély, *
• Bontási engedély,
• Használatbavételi engedély, *
• Fennmaradási engedély,
• A rendeltetés megváltoztatására irányuló engedély.
* Új ház építésekor elegendő ezek beszerzése
Az elvi építési engedély kérelem
Építési engedély iránti kérelem előterjesztése előtt - a beépítési, építészeti, műemléki, régészeti, településképi, természet- és környezetvédelmi, életvédelmi, valamint a műszaki követelmények előzetes tisztázása céljából - elvi építési engedélyt lehet kérni. Egyes jogszabályok bizonyos esetekben kötelezővé tehetik az elvi engedély beszerzését. Az elvi építési engedély alapján építési munka nem végezhető, de ha a jogosult egy éven belül építési engedélyezési eljárást kezdeményez, az elvi építési engedély köti a hatóságot azokban a kérdésekben, amelyekről rendelkezett. Amennyiben az építtető az engedély jogerőre emelkedésétől és végrehajthatóvá válásától számított egy év alatt nem kér építésügyi engedélyt, az elvi engedély érvényét veszti. Ha az általános érvényű és a helyi jogszabályok, valamint a kötelező hatósági előírások időközben nem változtak meg, az elvi engedély érvénye egyszer, legfeljebb egy évvel meghosszabbítható.
Az építési engedély kérelem
Az engedély iránti kérelmet az építtető vagy törvényes képviselője, illetve meghatalmazottja írásban, az erre szolgáló formanyomtatványon terjesztheti elő. A hatóság eljárása a benyújtott kérelemre indul meg. Az engedély iránti kérelmet az első fokon hatáskörrel és a vonatkozó kormányrendelet szerint meghatározott illetékességi területtel rendelkező városi önkormányzati jegyzőkhöz kell benyújtani, Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzőjéhez.
A kérelemnek az alábbiakat kell tartalmaznia:
• Az építtető nevét, címét és aláírását,
• A kérelemmel érintett ingatlan címét és helyrajzi számát,
• A kérelem tárgyát, annak rövid leírásával,
• A mellékletek felsorolását,
• Az adott kérelemmel összefüggő megelőző építésügyi hatósági eljárásokra való hivatkozást,
• Építészeti-műszaki tervdokumentáció benyújtásának kötelezettsége esetén a készítésében közreműködő tervező(k) nevét,
címét, tervezői jogosultságuk megjelölését,
• Az Illetéktörvényben meghatározott értékű illetékbélyeget.
A szükséges főbb mellékleteket a jogszabály az alábbiak szerint jelöli meg:
• Az építtető építési jogosultságát igazoló okiratot,
• Az építészeti-műszaki tervdokumentációt (4 példányban),
• Az érdekelt közművek és kéményseprő nyilatkozatát (1-1 példányban),
• A környezeti hatásvizsgálathoz kötött tevékenység folytatására szolgáló építmény esetén a környezetvédelmi engedélyt
(1példányban),
• A tervező nyilatkozatát arról, hogy az építészeti-műszaki terveket az érdekelt szakhatóságokkal és a közművekkel a tervezés
folyamán egyeztette és a tervezett építészeti-műszaki megoldás megfelel a vonatkozó jogszabályoknak és hatósági
előírásoknak, továbbá, hogy a tervezésre jogosultsággal rendelkezik.
Ezen túlmenően - az építési, bontási stb. jogosultság - igazolására csatolni kell a tulajdonjogot feltüntető okiratot. Ez lehet 3 hónapnál nem régebbi hiteles tulajdoni lap másolat, jogerős hagyatékátadó végzés, jogerős és végrehajtható bírósági, közigazgatási határozat, a tulajdonjog megszerzéséről szóló és a bejegyzésre alkalmas szerződés.
Amennyiben az ingatlan nem az építtető tulajdonában van, akkor a fentieken túl az ingatlannal rendelkezni jogosult(ak) hozzájáruló nyilatkozata vagy az ezt pótló bírósági ítélet, illetve a kisajátítási eljárás útján megszerzett ingatlan birtokba adását vagy a kisajátítási határozat azonnali végrehajtását elrendelő határozat csatolása is szükséges. Közös tulajdon esetén a tulajdonostárs(ak) hozzájáruló nyilatkozatát vagy az ezt pótló bírósági ítéletet is be kell a hatósághoz nyújtani.
Az építésügyi hatóság az engedélyezési eljárásokban szakhatósági állásfoglalást igénylő kérdésekben csak az érdekelt szakhatóság (pl.: tűzoltóság, környezetvédelmi felügyelőség, polgári védelem, ÁNTSZ) hozzájárulásának figyelembe vételével rendelkezhet. A szakhatósági hozzájárulást, állásfoglalást az építésügyi hatóság szerzi be megkeresés útján. Amennyiben a szakhatóság az előírt határidőn belül nem nyilatkozik, ezt a hozzájárulás megadásának kell tekinteni. A szakhatóságok mellett szükség esetén az érdekelt közművek (a víz-, a csatornázási művek, a gáz-, a távhő- és az áramszolgáltató szervezetek, a villamosmű) üzemeltetői, továbbá a kéményseprő-ipari szolgáltató szervezet működik közre. A közművek és a kéményseprő nyilatkozatát az építtető, illetve a tervező köteles beszerezni. A nyilatkozatnak arra kell kiterjednie, hogy biztosított-e a szükséges közműellátottság, illetve milyen feltételekkel biztosítható, továbbá a szakszerű megoldás követelményeire és arra, hogy az építmény égéstermék-kivezetőinek műszaki megoldása megfelel-e a követelményeknek.
Az építési engedély a jogerőssé és végrehajthatóvá válásának napjától számított két év elteltével érvényét veszti, kivéve, ha ez alatt megkezdik az építkezést, és az építmény öt éven belül használatbavételi engedély megadására alkalmassá válik. Az építési engedélyt az építtető jogutódja is felhasználhatja, köteles azonban a jogutódlást - annak megfelelő igazolása mellett - bejelenteni az építésügyi hatóságnak.
Amennyiben az építési engedély iránti kérelem előterjesztésekor még nem ismert az építési munka felelős műszaki vezetője, az engedélyt csak azzal a feltétellel adják meg, hogy az építtetőnek - az építési munka megkezdése előtt nyolc nappal - be kell jelentenie az építésügyi hatóságnak a kivitelező felelős műszaki vezetőjének a nevét, címét és képesítését, valamint kivitelezési (megvalósítási) tervek meglétét. A bejelentés elmulasztása esetén - annak pótlásáig - az építésügyi hatóság leállítja az építkezést.
Az építési engedélytől és az ahhoz tartozó építészeti-műszaki tervdokumentációtól csak újabb jogerős és végrehajtható építésügyi hatósági határozat (engedély) alapján szabad eltérni. Az eltérés engedélyezése iránti kérelemhez az eltérés jellegétől függően építészeti-műszaki tervdokumentációt kell csatolni annyi példányban, amennyit az építési engedély iránti kérelemhez is csatolni kellett. Az engedélyt az elvégezni kívánt építési munka egészére kell kérni. Több megvalósulási szakaszra bontott építkezésnél az egyes szakaszokban megépítendő építményekre, illetve a rendeltetésszerű és biztonságos használatra önmagukban is alkalmas építményrészekre szakaszonként külön-külön is lehet engedélyt kérni.
Fontos szabály, hogy az építésügyi hatósági engedélyekről értesítendők közül az építési tevékenységgel érintett ingatlannal közvetlenül szomszédos építési telekkel (ingatlanokkal) rendelkezni jogosultak adatait (név, lakcím, székhely stb.) az építésügyi hatóság szerzi be közvetlenül az illetékes földhivataltól.
A használatbavételi engedély
Ha az építmény az elvégzett munkálatok után rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmassá vált, az építtetőnek az építésügyi hatóságtól használatbavételi engedélyt kell kérnie. Használatbavételi engedély hiányában nem szabad használni az építményt. Amennyiben az építmény vagy egy része nem alkalmas a rendeltetésszerű használatra, az építésügyi hatóság megtiltja a használatbavételt, vagy a hibák, hiányosságok megszüntetésétől teszi függővé. A használatbavételi engedély megadása feltételekhez köthető, az engedélyben kikötések tehetők.
Az elkészült építmény csak jogerős használatbavételi engedély birtokában vehető használatba!
2. Mikor kell MŰSZAKI ELLENŐRT alkalmazni?
191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet
16. § (1) Kötelező építési műszaki ellenőrt megbízni a külön jogszabály szerint építési engedélyhez kötött építési tevékenység esetén, ha
a) az építőipari kivitelezési tevékenységet több fővállalkozó kivitelező végzi,
Nem kell alkalmazni műszaki ellenőrt amennyiben generálkivitelezővel szerződik le.
3. Az építési napló vezetésének szabályai
25. § (1) Az építési naplót a 2. melléklet szerinti tartalommal és formában kell vezetni.
(2) Az építési naplót magyar nyelven egy eredeti és egy másolati példányban kell vezetni. Az építési napló első példánya a fővállalkozó kivitelezőt, másodpéldánya az építtetőt illeti meg.
(3) Ha az alvállalkozó kivitelező vezeti az építési naplót, az építési napló első példánya az alvállalkozó kivitelezőt, másodpéldánya a vállalkozó (fővállalkozó) kivitelezőt illeti meg. A naplópéldány átvételét a naplóban el kell ismerni.
(4) Az építési naplót az építőipari kivitelezési tevékenység végzésének ideje alatt az építési munkaterületen hozzáférhető helyen kell őrizni, innen a napló csak hatósági, bírósági eljárásban való felhasználás céljából vihető el. A hatósági, bírósági eljárás ideje alatt a bejegyzéseket külön íven kell vezetni, majd azokat az építési naplóhoz kell mellékelni.
(5) Ha az építési napló elvész vagy megsemmisül, akkor erről jegyzőkönyvet kell felvenni és a naplót a rendelkezésre álló adatok alapján haladéktalanul újra fel kell fektetni.
(6) A vállalkozó (fővállalkozó) kivitelező, ha a köztük megkötött szerződésben erről állapodtak meg, az alvállalkozói építési napló vezetését átvállalhatja. Az erről szóló megállapodást mindkét fél aláírásával az építési naplóban kell rögzíteni.
26. § (1) Az építési naplóba és mellékleteibe bejegyzést tehet
a) az építtető, a beruházáslebonyolító,
b) az építési műszaki ellenőr, a tervezői művezető,
c) a vállalkozó (fővállalkozó) kivitelező, illetve az alvállalkozó kivitelező,
d) a felelős műszaki vezető,
e) a külön jogszabályban meghatározott esetekben az építésfelügyeleti hatóság, valamint az ellenőrzésre és bejegyzésre külön jogszabállyal feljogosított más hatóság,
f) a külön jogszabály szerinti biztonsági és egészségvédelmi koordinátor.
(2) Az építtető, illetve az építtető megbízása alapján az építési műszaki ellenőr a fővállalkozó kivitelezőnek vagy a felelős műszaki vezetőjének az építőipari kivitelezési tevékenység végzésével kapcsolatban az építési naplóban utasítást adhat.
(3) Az alvállalkozó kivitelező által vezetett építési naplóban a vállalkozó (fővállalkozó) kivitelező, illetve annak felelős műszaki vezetője adhat utasítást az építési-szerelési munkával kapcsolatosan.
(4) Az építési naplóba bejegyzésre jogosult a korábbi bejegyzésekre ellenészrevételt tehet, és a bejegyzések tudomásulvételét aláírásával igazolja.
(5) Az építési naplóba és mellékleteibe betekinthet
a) az építésügyi (létesítési, műemlék esetén az örökségvédelmi) hatóság,
b) az ellenőrzésre jogszabályban feljogosított más hatóság,
c) a helyszíni ellenőrzést folytató munkavédelmi és munkaügyi hatóság,
d) az építés helye szerint illetékes Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (a továbbiakban: APEH) és ennek területi szervei,
e) az építtetői fedezetkezelő.
(6) Az építési napló mellékletei:
a) a jogerős építésügyi hatósági (műemlék esetén örökségvédelmi hatósági) engedély és a hozzá tartozó, jóváhagyott, engedélyezési záradékkal ellátott dokumentáció,
b) az ellenőrző hatóságok által készített okiratok,
c) a használatbavételi engedélyezési eljáráshoz szükséges felelős műszaki vezetői nyilatkozat,
d) a felmérési napló,
e) a vállalkozó, illetve alvállalkozó kivitelező által vezetett vagy vezettetett egyéb naplók,
f) a tervezői művezető által átadott tervrajzok,
g) a megfelelőség igazolások nyilvántartása,
h) a kivitelezéssel kapcsolatos egyéb jegyzőkönyvek, tervrajzok, számítások és okiratok,
i) az alvállalkozó kivitelező kötelezettsége teljesítésében közreműködő - vele szerződéses viszonyban álló - további alvállalkozó kivitelező 27. § (9) bekezdés szerinti adatai.
27. § (1) Az építési napló címoldalból, sorszámozott és azonosító jellel ellátott nyilvántartási rész lapokból és folyamatosan számozott naplórészből áll.
(2) Az építési naplóba a bejegyzéseket úgy kell megtenni, hogy azon később észrevehetetlenül ne lehessen változtatni vagy a bejegyzést eltávolítani.
(3) Az építési napló nyilvántartási rész lapjait az építési napló megnyitásakor kell kitölteni és a nyilvántartási rész tartalomjegyzékébe sorszám és azonosító jel szerint nyilvántartásba venni. A még nem ismert adatokat azok tudomásra jutásakor kell felvezetni és a nyilvántartási részhez csatolni. A nyilvántartási rész lapjait annak kitöltésekor dátummal kell ellátni, valamint az építtetőnek és a fővállalkozó kivitelezőnek - ha az építési naplót az alvállalkozó kivitelező vezeti a vállalkozó kivitelezőnek és az alvállalkozó kivitelezőnek - alá kell írnia.
(4) Az építési napló mellékleteiről az építési napló nyilvántartási részében sorszámozott jegyzéket kell vezetni.
(5) A naplórészt naponta kell vezetni, naprakész állapotban kell tartani. A naplórész „napi jelentés” rovatának adatait akkor is minden nap ki kell tölteni, ha az építési munkahelyen bejegyzést igénylő esemény nem történt. Az egyéb bejegyzéseket az esemény bekövetkezése napján kell megtenni.
(6) Ha egy építmény építőipari kivitelezése során több egymást követő naplórész megnyitására van szükség, mert a naplórész betelt, a naplórész köteteket folytatólagosan római számmal kell sorszámozni, és minden naplórész oldalon a sorszámozás előtt a kötet sorszámát is fel kell tüntetni. A betelt naplórész kötet lezárásának, valamint az új kötet megnyitásának dátumát a nyilvántartási rész tartalomjegyzékébe be kell jegyezni.
(7) A naplórészt hézag és margó kihagyása nélkül úgy kell vezetni, hogy utólagos bejegyzésnek ne legyen helye. Az ábrák mellett üresen maradt részeket át kell húzni. A bejegyzéseket az aláírás után naponta vízszintes vonallal le kell zárni.
(8) A naplórész a 2. melléklet szerinti napi jelentésből és eseti bejegyzésekből áll.
(9) Az építési napló alvállalkozókról vezetett nyilvántartási része tartalmazza a vállalkozó (fővállalkozó) kivitelező szerződéses kötelezettsége teljesítésében részt vevő, vele szerződéses viszonyban álló alvállalkozó kivitelező megnevezését, székhelyét, adószámát, vállalkozói engedélyének vagy cégbírósági bejegyzésének számát, nyilvántartási számát, az általuk vállalt kivitelezési tevékenység rövid meghatározását, a kivitelezési tevékenység megkezdésének és befejezésének időpontját, a fizetési határidőt, az adatok helyességének igazolásaként az alvállalkozó cégszerű aláírását. A vállalkozó (fővállalkozó) kivitelező a vele szerződött alvállalkozó kivitelezők nyilvántartását - azok tevékenysége megkezdésétől - köteles vezetni, melyből egy példányt a vállalkozó kivitelező a kivitelezési tevékenységéért ellenszolgáltatási kötelezettséget vállaló szerződő félnek köteles átadni.
(10) Az építőipari kivitelezési tevékenységben részt vevő minden vállalkozó kivitelező építési naplója a közreműködő alvállalkozókról tartalmazza
a) a vállalkozó kivitelező által szerződésben vállalt kötelezettsége teljesítésében közreműködő, vele szerződéses viszonyban álló alvállalkozó kivitelező (9) bekezdés szerinti adatait (építési napló nyilvántartási rész), és
b) a vállalkozó kivitelezővel szerződéses viszonyban álló alvállalkozó kivitelező kötelezettsége teljesítésében közreműködő, vele szerződéses viszonyban álló további alvállalkozó kivitelező (9) bekezdés szerinti adatait (építési napló melléklete).
4. Műszaki átadás-átvétel
A műszaki átadás-átvételi eljárás célja annak megállapítása, hogy az építtető és a fővállalkozó kivitelező közötti építési szerződés tárgya szerinti építőipari kivitelezési tevékenység, az építési-szerelési munka, vagy a technológiai szerelés a szerződésben és jogszabályban előírtak alapján a kivitelezési dokumentációban meghatározottak szerint maradéktalanul megvalósult, és a teljesítés megfelel az előírt műszaki és a szerződésben vállalt egyéb követelményeknek, jellemzőknek.
Az átadás-átvételi eljárás időpontját a vállalkozó tűzheti ki, és erről értesítenie kell a megrendelőt. A megrendelő (vagy megbízottja) köteles ezen megjelenni, és a munkát megvizsgálni. Az új Kivitelezési kódex szerint az építtető által megbízott építési műszaki ellenőr köteles a fővállalkozó kivitelező által megjelölt időpontra kitűzött műszaki átadás-átvételi eljárás során megvizsgálni az elkészült építőipari kivitelezési tevékenységet és az építési szerződésben foglaltak teljesülését. A műszaki átadás-átvételi eljárásról három példányban jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv egy-egy példánya az építtetőt és a fővállalkozó kivitelezőt illeti, illetve egy példány az építési napló mellékletét képezi
A jegyzőkönyv tartalmazza mindazokat a tényeket, amelyekre jogvita esetén jelentősek lehetnek, így különösen
a) az eljárás kezdetének és befejezésének időpontját,
b) a műszaki átadás-átvételi eljárásban résztvevők nevét, megnevezését, részvételi minőségét,
c) az építtető által érvényesíteni kívánt szavatossági igényeket,
d) az építtető észrevételeit,
e) a műszaki átadás-átvételi eljárás során felfedezett mennyiségi és minőségi hibákat, hiányokat, hiányosságok megnevezését (jelentősebb tételszám esetén - az átadás-átvételi jegyzőkönyv mellékletét képező - külön hiánypótlási jegyzőkönyv vagy hibajegyzék, hiányjegyzék is készíthető),
f) a hibás munkarészekre eső költségvetési összegeket,
g) a jogszabályban előírt nyilatkozatokat,
h) az építtető döntését arról, hogy átveszi-e az építményt,
i) az építtető döntését arról, hogy igényt tart-e a hibák kijavítására vagy árengedményt kér, és
j) a résztvevők aláírását.
A vállalkozó csak akkor teljesít szerződésszerűen, ha a teljesítési határidő utolsó napjáig kitűzi az átadás-átvételi eljárás kezdetét, illetve a megrendelő a szolgáltatást át is veszi. A megrendelő pedig késedelembe esik (vagyis szerződésszegést követ el), ha a megfelelő időpontban kitűzött időpontban nem jelenik meg. Felhívom arra a figyelmet, hogy a megrendelő késedelme kizárja a vállalkozó egyidejű késedelmét, tehát ilyenkor például késedelmi kötbér sem jár a megrendelőnek [191/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 32. §].
5. Kell-e engedély a kerítés építéséhez?
Ki kell hangsúlyozni, hogy az Eljárási kódex hatálybalépésével egyedül a közterületen létesítendő kerítéshez kellett építési engedélyt kérni. Korábban a telek oldal és hátsó határain - eltérő önkormányzati jogszabályi rendelkezés hiányában - engedély nélkül lehetett kerítés építeni. A 2008-tól hatályos jogszabály már egyértelműen rögzítette, hogy a telek területén engedély és bejelentés nélkül létesíthető kerítés.
Az építésügyi hatóság egyébként településrendezési, közbiztonsági, közlekedésbiztonsági, köztisztasági, továbbá más közérdekből vagy a használat módja miatt a telek határain kerítés építését elrendelheti vagy megtilthatja,közérdeknek minősülő közbiztonsági, közlekedésbiztonsági érdekből pedig a meglévő kerítést akár le is bontathatja, illetve elrendelheti az átláthatóvá történő átalakítását is. A helyi építési szabályzat, vagy annak rendelkezése hiányában a telek határain támfal építése is elrendelhető [193/2009. (IX. 15.) Korm. rend. 43. §].
Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) határozza meg a kerítés építésének főbb szabályait, akkor is, ha nem engedélyköteles a kivitelezés. A kerítésnek teljes egészében a saját telken kell állnia (a hátsó határvonal tekintetében a felek ettől eltérően is megállapodhatnak), a kerítés kapuja a közterületre kifelé nem nyílhat, a telek homlokvonalán álló kerítésen a közterület használatát veszélyeztető megoldást (pl. szögesdrótot) csak a gyalogjáró szintje felett legalább 2,00 m magasságban és a kerítés belső oldalán szabad alkalmazni
A telek határvonalain létesíthető kerítés kialakítását - a helyi sajátosságokra is figyelemmel - a helyi építési szabályzat meghatározhatja. Ennek hiányában tömör kerítés csak legfeljebb 2,50 m magassággal létesíthető. Amennyiben a telek határvonalán támfal építése is szükséges, a támfalon tömör kerítés csak akkor építhető, ha a támfal és a tömör kerítés együttes magassága a 3,0 m-t nem haladja meg [253/1997. (XII. 20.) Korm. rend. 44. §].
6. Generálkivitelező meghatározása
A generál-kivitelezési szerződés az építési szerződés olyan speciális fajtája, amelyben a vállalkozó a teljes kivitelezés megszerzésére vállal kötelezettséget, azonban a kiviteli terveket a megrendelőnek kell biztosítani. A generálkivitelező nem végez terveztetést, csak a kivitelezés tartozik a feladatkörébe, a generál-kivitelezési szerződés esetében a beruházó (megrendelő) köt szerződést a tervezővel (generáltervezővel). Ebben a konstrukcióban a tervező nem áll szerződéses jogviszonyban a generálkivitelezővel.
A fővállalkozó (generálkivitelező) abban különbözik az alvállalkozótól, hogy a fővállalkozó (generálkivitelező) közvetlenül a megrendelő vállalkozója, az alvállalkozó pedig a megrendelővel nincs szerződéses kapcsolata. Az alvállalkozó a fővállalkozóval (generálkivitelezővel) van szerződéses jogviszonyban.
7. Fót önkormányzat, Dunakeszi önkormányzat, Dunakeszi földhivatal elérhetőségei
Fót város Önkormányzata
2151. Fót, Vörösmarty tér.1.
Tel: 06-27/358-188
Fax: 06-27/358-232
Web: www.fot.hu
e-mail: jegyzo@fot.hu
Dunakeszi város Önkormányzata
2120. Dunakeszi Fő u. 25.
Tel: 06-27/542-800
Fax: 06-27/341-182
Web: www.dunakeszi.hu
e-mail: dunakesz@dunakeszi.hu
Dunakeszi Földhivatal
Cím : 2120 Dunakeszi, Vasút utca 11.
Levélcím : 2121 Dunakeszi, Pf. 169.
Fax : 27/342-648
E-mail : dunakeszi@takarnet.hu
Telefon :
+36-27/547-295
+36- 27/547-296
GPS koordináták : 47.62774, 19.1341
EOV koordináták : 656513, 253768
Ügyfélfogadás:
|
Nap |
Nyitvatartás |
Megjegyzés |
|
Hétfő |
13:00-17:30 |
Sorszám 17:00-ig |
|
Kedd |
- |
. |
|
Szerda |
8:00-16:00 |
Sorszám 11:30-ig és 15:30-ig |
|
Csütörtök |
8:00-12:00 |
Sorszám 11:30-ig |
|
Péntek |
8:00-12:00 |
Sorszám 11:30-ig |
Ebédidő : 12:30-13:00